30 éve szabadon

30 éve szabadon – A BIDF-el

A programot a “30 éve szabadon” Emlékbizottság támogatja

30 éve szabadon – A BIDF-el

A programot a “30 éve szabadon” Emlékbizottság támogatja

30 éve szabadon – A BIDF-el

A programot a “30 éve szabadon” Emlékbizottság támogatja

Aczél / Aczél
Rendező: 
Varga Ágota
Producer: 
Muhi András
Operatőr: 
Lovasi Zoltán, Markert Károly
Vágó: 
Thomas Ernst

Aczél György 32 éven át, 1957-1989 között a magyar kultúrpolitika legmeghatározóbb és egyúttal legellentmondásosabb személyisége volt. Neve és tevékenysége elválaszthatatlan Kádár Jánosétól és a kortól, amelyben éltünk. A film kísérletet tesz arra, hogy érthetőbb legyen a még lezáratlan múlt Aczél György (született Appel Henrik) portréján keresztül, melyet többek között Heller Ágnes, Herskó János, Jancsó Miklós, Konrád György, Popper Péter, valamint egykori barátok és a családtagok közül lányai, unokája és dédunokája rajzolnak meg.

Aczél / Aczél
Rendező: 
Varga Ágota
Producer: 
Muhi András
Operatőr: 
Lovasi Zoltán, Markert Károly
Vágó: 
Thomas Ernst

Aczél György 32 éven át, 1957-1989 között a magyar kultúrpolitika legmeghatározóbb és egyúttal legellentmondásosabb személyisége volt. Neve és tevékenysége elválaszthatatlan Kádár Jánosétól és a kortól, amelyben éltünk. A film kísérletet tesz arra, hogy érthetőbb legyen a még lezáratlan múlt Aczél György (született Appel Henrik) portréján keresztül, melyet többek között Heller Ágnes, Herskó János, Jancsó Miklós, Konrád György, Popper Péter, valamint egykori barátok és a családtagok közül lányai, unokája és dédunokája rajzolnak meg.

Aczél / Aczél
Rendező: 
Varga Ágota
Producer: 
Muhi András
Operatőr: 
Lovasi Zoltán, Markert Károly
Vágó: 
Thomas Ernst

Aczél György 32 éven át, 1957-1989 között a magyar kultúrpolitika legmeghatározóbb és egyúttal legellentmondásosabb személyisége volt. Neve és tevékenysége elválaszthatatlan Kádár Jánosétól és a kortól, amelyben éltünk. A film kísérletet tesz arra, hogy érthetőbb legyen a még lezáratlan múlt Aczél György (született Appel Henrik) portréján keresztül, melyet többek között Heller Ágnes, Herskó János, Jancsó Miklós, Konrád György, Popper Péter, valamint egykori barátok és a családtagok közül lányai, unokája és dédunokája rajzolnak meg.

Kettévált Ország
Rendező: 
Pap Gábor Zsigmond
Producer: 
Bologna Film
Operatőr: 
Dala István, Kardos Sándor, Lovasi Zoltán
Vágó: 
Bartos Bence

20 magyar művész – 10 konzervatív(nak mondott) és 10 liberális(nak mondott) író, rendező, színész, zenész beszél a rendszerváltásról, és arról, hogy mi történt itt velünk az elmúlt 30 évben. Szereplők: Alföldi Róbert, Dörner György, Eperjes Károly, Fekete György, Fischer Ádám, Jankovics Marcell, Kerényi Imre, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Máté Gábor, Medveczky Ádám, Mezey Katalin, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Röhrig Géza, Sára Sándor, Spiró György, Szörényi Levente, Szőcs Géza, Tarr Béla.

Kettévált Ország
Rendező: 
Pap Gábor Zsigmond
Producer: 
Bologna Film
Operatőr: 
Dala István, Kardos Sándor, Lovasi Zoltán
Vágó: 
Bartos Bence

20 magyar művész – 10 konzervatív(nak mondott) és 10 liberális(nak mondott) író, rendező, színész, zenész beszél a rendszerváltásról, és arról, hogy mi történt itt velünk az elmúlt 30 évben. Szereplők: Alföldi Róbert, Dörner György, Eperjes Károly, Fekete György, Fischer Ádám, Jankovics Marcell, Kerényi Imre, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Máté Gábor, Medveczky Ádám, Mezey Katalin, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Röhrig Géza, Sára Sándor, Spiró György, Szörényi Levente, Szőcs Géza, Tarr Béla.

Kettévált Ország
Rendező: 
Pap Gábor Zsigmond
Producer: 
Bologna Film
Operatőr: 
Dala István, Kardos Sándor, Lovasi Zoltán
Vágó: 
Bartos Bence

A film a magyar munkásosztály egyik fellegvára, az Ózdi Kohászati Üzemek válságát követi nyomon. A gyár akkor került a figyelem középpontjába, amikor Magyarország a vas és acél országa akart lenni. A sikergyár a vezetés rugalmatlansága, a szükséges beruházások hiányában az 1980-as évek elejére korszerűtlenné, termékei eladhatatlanokká lettek, a munkások egy része pedig feleslegessé vált. A filmben három munkás és egy vezető sorsán keresztül követhetjük a leépülés fázisait.

Szorításban / In a Vice
Rendező: 
Almási Tamás
Producer: 
Budapest Filmstúdió
Operatőr: 
Balog Gábor, Sas Tamás
Vágó: 
Németh Piros

A film a magyar munkásosztály egyik fellegvára, az Ózdi Kohászati Üzemek válságát követi nyomon. A gyár akkor került a figyelem középpontjába, amikor Magyarország a vas és acél országa akart lenni. A sikergyár a vezetés rugalmatlansága, a szükséges beruházások hiányában az 1980-as évek elejére korszerűtlenné, termékei eladhatatlanokká lettek, a munkások egy része pedig feleslegessé vált. A filmben három munkás és egy vezető sorsán keresztül követhetjük a leépülés fázisait.

Szorításban / In a Vice
Rendező: 
Almási Tamás
Producer: 
Budapest Filmstúdió
Operatőr: 
Balog Gábor, Sas Tamás
Vágó: 
Németh Piros

A film a magyar munkásosztály egyik fellegvára, az Ózdi Kohászati Üzemek válságát követi nyomon. A gyár akkor került a figyelem középpontjába, amikor Magyarország a vas és acél országa akart lenni. A sikergyár a vezetés rugalmatlansága, a szükséges beruházások hiányában az 1980-as évek elejére korszerűtlenné, termékei eladhatatlanokká lettek, a munkások egy része pedig feleslegessé vált. A filmben három munkás és egy vezető sorsán keresztül követhetjük a leépülés fázisait.

Szorításban / In a Vice
Rendező: 
Almási Tamás
Producer: 
Budapest Filmstúdió
Operatőr: 
Balog Gábor, Sas Tamás
Vágó: 
Németh Piros

A film a magyar munkásosztály egyik fellegvára, az Ózdi Kohászati Üzemek válságát követi nyomon. A gyár akkor került a figyelem középpontjába, amikor Magyarország a vas és acél országa akart lenni. A sikergyár a vezetés rugalmatlansága, a szükséges beruházások hiányában az 1980-as évek elejére korszerűtlenné, termékei eladhatatlanokká lettek, a munkások egy része pedig feleslegessé vált. A filmben három munkás és egy vezető sorsán keresztül követhetjük a leépülés fázisait.

Magyar nők a gulágon 1. rész
Rendező: 
Sára Sándor
Producer: 
Grósz Gabriella
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Galamb Margit

1944 és 1948 között a megszálló szovjet hadsereg Katonai Törvényszéke mintegy százezer magyar állampolgárt nyolctól huszonöt évig terjedő, a Gulag lágereiben letöltendő büntetésre ítélt. Közülük 1953-ban, Sztálin halála után mindössze ezerötszázan, 1955-ben pedig háromezren kerültek haza. A filmsorozatban azok a lányok és asszonyok szólalnak meg, akik túlélték a munkatáborban töltött éveket. Elbeszéléseikből egységes és zárt történet bontakozik ki a sztálini terror magyar vonatkozású – korábban feltáratlan – eseményeiről.

Magyar nők a gulágon 1. rész
Rendező: 
Sára Sándor
Producer: 
Grósz Gabriella
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Galamb Margit

1944 és 1948 között a megszálló szovjet hadsereg Katonai Törvényszéke mintegy százezer magyar állampolgárt nyolctól huszonöt évig terjedő, a Gulag lágereiben letöltendő büntetésre ítélt. Közülük 1953-ban, Sztálin halála után mindössze ezerötszázan, 1955-ben pedig háromezren kerültek haza. A filmsorozatban azok a lányok és asszonyok szólalnak meg, akik túlélték a munkatáborban töltött éveket. Elbeszéléseikből egységes és zárt történet bontakozik ki a sztálini terror magyar vonatkozású – korábban feltáratlan – eseményeiről.

Magyar nők a gulágon 1. rész
Rendező: 
Sára Sándor
Producer: 
Grósz Gabriella
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Galamb Margit

1944 és 1948 között a megszálló szovjet hadsereg Katonai Törvényszéke mintegy százezer magyar állampolgárt nyolctól huszonöt évig terjedő, a Gulag lágereiben letöltendő büntetésre ítélt. Közülük 1953-ban, Sztálin halála után mindössze ezerötszázan, 1955-ben pedig háromezren kerültek haza. A filmsorozatban azok a lányok és asszonyok szólalnak meg, akik túlélték a munkatáborban töltött éveket. Elbeszéléseikből egységes és zárt történet bontakozik ki a sztálini terror magyar vonatkozású – korábban feltáratlan – eseményeiről.

Málenkij robot (Málenkaja rabatyonka)
Rendező: 
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer: 
Dialóg Filmstúdió
Operatőr: 
Gulyás János
Vágó:
Somogyi Valéria

Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak. Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, ’45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik őket. Az elásott fegyvereket is megtalálják, és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különböző bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyűbb a köztörvényesek terrorja.

Málenkij robot (Málenkaja rabatyonka)
Rendező: 
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer: 
Dialóg Filmstúdió
Operatőr: 
Gulyás János
Vágó:
Somogyi Valéria

Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak. Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, ’45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik őket. Az elásott fegyvereket is megtalálják, és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különböző bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyűbb a köztörvényesek terrorja.

Málenkij robot (Málenkaja rabatyonka)
Rendező: 
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer: 
Dialóg Filmstúdió
Operatőr: 
Gulyás János
Vágó:
Somogyi Valéria

Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak. Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, ’45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik őket. Az elásott fegyvereket is megtalálják, és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különböző bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyűbb a köztörvényesek terrorja.

Recsk 1950 -53 – Egy titkos munkatábor…
Rendező:
Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulás
Operatőr: 
Pap Ferenc
Vágó:
Nagy Mária

A filmben volt rabok és volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a recski tábor képe. Az első rész bemutatja, hogyan építtették fel az első rabokkal néhány hónap alatt saját barakjaikat, hogyan érkeztek meg közéjük a “valódi internáltak” a Kistarcsai Központi Internálótáborból, és milyenek voltak a kezdeti állapotok. A modellértékű, tragikusan egyedi és közös sorspályák között – ma már szinte hihetetlen, keserűen komikus történetek is felidéződnek. Az egykori rabok és őreik vallomásai felelgetnek egymásnak, s az ellentmondásoknál csak az egybeesések torokszorítóbbak.

Recsk 1950 -53 – Egy titkos munkatábor…
Rendező:
Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulás
Operatőr: 
Pap Ferenc
Vágó:
Nagy Mária

A filmben volt rabok és volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a recski tábor képe. Az első rész bemutatja, hogyan építtették fel az első rabokkal néhány hónap alatt saját barakjaikat, hogyan érkeztek meg közéjük a “valódi internáltak” a Kistarcsai Központi Internálótáborból, és milyenek voltak a kezdeti állapotok. A modellértékű, tragikusan egyedi és közös sorspályák között – ma már szinte hihetetlen, keserűen komikus történetek is felidéződnek. Az egykori rabok és őreik vallomásai felelgetnek egymásnak, s az ellentmondásoknál csak az egybeesések torokszorítóbbak.

Recsk 1950 -53 – Egy titkos munkatábor…
Rendező:
Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulás
Operatőr: 
Pap Ferenc
Vágó:
Nagy Mária

A filmben volt rabok és volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a recski tábor képe. Az első rész bemutatja, hogyan építtették fel az első rabokkal néhány hónap alatt saját barakjaikat, hogyan érkeztek meg közéjük a “valódi internáltak” a Kistarcsai Központi Internálótáborból, és milyenek voltak a kezdeti állapotok. A modellértékű, tragikusan egyedi és közös sorspályák között – ma már szinte hihetetlen, keserűen komikus történetek is felidéződnek. Az egykori rabok és őreik vallomásai felelgetnek egymásnak, s az ellentmondásoknál csak az egybeesések torokszorítóbbak.

Sír az út előttem 3.
Rendező:
Sára Sándor
Producer:
Objektív filmstúdió
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Páifia Marianne

A bukovinai székelység szenvedéstörténetét az 1764-es madéfalvi veszedelemtől követő négyrészes filmeposz, vagy inkább ballada-füzér – Hazátlanok, A hadak útján, Keresztúton, A hazatértek – harmadik részében az 1940-ben a Bácskából elűzött szerbek házaiban elhelyezett, de az 1944-ben visszatérő szerb partizánok által elhurcolt és meggyilkolt 42 ártatlan férfi özvegyei és árvái emlékeznek a tragikus eseményekre.

Sír az út előttem 3.
Rendező:
Sára Sándor
Producer:
Objektív filmstúdió
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Páifia Marianne

A bukovinai székelység szenvedéstörténetét az 1764-es madéfalvi veszedelemtől követő négyrészes filmeposz, vagy inkább ballada-füzér – Hazátlanok, A hadak útján, Keresztúton, A hazatértek – harmadik részében az 1940-ben a Bácskából elűzött szerbek házaiban elhelyezett, de az 1944-ben visszatérő szerb partizánok által elhurcolt és meggyilkolt 42 ártatlan férfi özvegyei és árvái emlékeznek a tragikus eseményekre.

Sír az út előttem 3.
Rendező:
Sára Sándor
Producer:
Objektív filmstúdió
Operatőr: 
Kurucz Sándor
Vágó:
Páifia Marianne

A bukovinai székelység szenvedéstörténetét az 1764-es madéfalvi veszedelemtől követő négyrészes filmeposz, vagy inkább ballada-füzér – Hazátlanok, A hadak útján, Keresztúton, A hazatértek – harmadik részében az 1940-ben a Bácskából elűzött szerbek házaiban elhelyezett, de az 1944-ben visszatérő szerb partizánok által elhurcolt és meggyilkolt 42 ártatlan férfi özvegyei és árvái emlékeznek a tragikus eseményekre.

Az ügynök élete
Rendező:
Pap Gábor Zsigmond
Producer:
Pap Gábor Zsigmond
Operatőr: 
Dobóczi Balázs
Vágó:
Nagy Szilárd

A rendszerváltás után csaknem tíz évvel, 1998. december 31-én szűnt meg a Kádár-korszak egyik sajátságos filmkészítő műhelye, a Belügyi Filmstúdió, ahol az 1958 és 1988 közötti három évtizedben több száz propaganda-, oktató-, kis- és nagyjátékfilm készült. Ezek a filmek széles tematikus skálán igyekeztek okítani titkosrendőreinket az államrend védelmére. A témák között szerepel titkos házkutatás, célszemélyek operatív megfigyelése, lehallgató készülékek telepítése vagy ügynökök és besúgók beszervezése…

Az ügynök élete
Rendező:
Pap Gábor Zsigmond
Producer:
Pap Gábor Zsigmond
Operatőr: 
Dobóczi Balázs
Vágó:
Nagy Szilárd

A rendszerváltás után csaknem tíz évvel, 1998. december 31-én szűnt meg a Kádár-korszak egyik sajátságos filmkészítő műhelye, a Belügyi Filmstúdió, ahol az 1958 és 1988 közötti három évtizedben több száz propaganda-, oktató-, kis- és nagyjátékfilm készült. Ezek a filmek széles tematikus skálán igyekeztek okítani titkosrendőreinket az államrend védelmére. A témák között szerepel titkos házkutatás, célszemélyek operatív megfigyelése, lehallgató készülékek telepítése vagy ügynökök és besúgók beszervezése. Az oktatófilmek primitív, mindenki számára közérthető narrációja némiképp ellentétben áll…

Az ügynök élete
Rendező:
Pap Gábor Zsigmond
Producer:
Pap Gábor Zsigmond
Operatőr: 
Dobóczi Balázs
Vágó:
Nagy Szilárd

A rendszerváltás után csaknem tíz évvel, 1998. december 31-én szűnt meg a Kádár-korszak egyik sajátságos filmkészítő műhelye, a Belügyi Filmstúdió, ahol az 1958 és 1988 közötti három évtizedben több száz propaganda-, oktató-, kis- és nagyjátékfilm készült. Ezek a filmek széles tematikus skálán igyekeztek okítani titkosrendőreinket az államrend védelmére. A témák között szerepel titkos házkutatás, célszemélyek operatív megfigyelése, lehallgató készülékek telepítése vagy ügynökök és besúgók beszervezése. Az oktatófilmek primitív, mindenki számára közérthető narrációja némiképp ellentétben áll komoly és “magasztos” céljukkal, amitől egyfelől nevetségesnek és kisszerűnek hatnak, másfelől megdöbbentik a mai szemlélőt, hogy mennyi pénzt, időt, energiát fordítottak a 60-as, 70-es években az ideológiai nevelésnek erre a csöppet sem olcsó és egyszerű formájára. A legérdekesebb részletek kiválasztásával az alkotók célja, hogy bemutassák a kádári diktatúra erőszakszervezetének működését, gondolkodásmódját és mechanizmusának legfőbb mozgatórugóit.

A tartótiszt
Rendező:
Varga Ágota
Producer:
Varga Ágota
Operatőr: 
Markert Károly, Velez Gyula
Vágó:
Szalai Károly

A dokumentumfilm teljesen új szemszögből mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Először szólal meg egykori tartótiszt, ráadásul a katolikus egyházi vonalról, másrészt a szembesítés módszere, mint kendőzetlen párbeszéd új megvilágításba helyezi és még hitelesebb képet ad az akkori állambiztonság céljairól, beszervezési eszközeiről és a végrehajtás módszereiről. Főszereplője egy volt rendőrtiszt, „a tartótiszt”, számtalan ügynök, hálózati személy beszervezője és tartója…

A tartótiszt
Rendező:
Varga Ágota
Producer:
Varga Ágota
Operatőr: 
Markert Károly, Velez Gyula
Vágó:
Szalai Károly

A dokumentumfilm teljesen új szemszögből mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Először szólal meg egykori tartótiszt, ráadásul a katolikus egyházi vonalról, másrészt a szembesítés módszere, mint kendőzetlen párbeszéd új megvilágításba helyezi és még hitelesebb képet ad az akkori állambiztonság céljairól, beszervezési eszközeiről és a végrehajtás módszereiről. Főszereplője egy volt rendőrtiszt, „a tartótiszt”, számtalan ügynök, hálózati személy beszervezője és tartója. Fő szakterülete az „egyházi reakció” elleni harc…

A tartótiszt
Rendező:
Varga Ágota
Producer:
Varga Ágota
Operatőr: 
Markert Károly, Velez Gyula
Vágó:
Szalai Károly

A dokumentumfilm teljesen új szemszögből mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Először szólal meg egykori tartótiszt, ráadásul a katolikus egyházi vonalról, másrészt a szembesítés módszere, mint kendőzetlen párbeszéd új megvilágításba helyezi és még hitelesebb képet ad az akkori állambiztonság céljairól, beszervezési eszközeiről és a végrehajtás módszereiről. Főszereplője egy volt rendőrtiszt, „a tartótiszt”, számtalan ügynök, hálózati személy beszervezője és tartója. Fő szakterülete az „egyházi reakció” elleni harc. A filmből egy munkájának elkötelezett ember portréja bontakozik ki, aki feladatával kapcsolatban évtizedekig nem érzett morális felelősséget, azonban a három egykori érintettel való találkozás a múlt átértékelésére készteti.

Törvénysértés nélkül 1 – 2.
Rendező:
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer:
Objektív Filmstúdió, Balázs Béla Stúdió
Operatőr: 
Gulyás Gyula
Vágó:
Tóth Péter Pál

A Törvénysértés nélkül filmszociográfia az 1950-53 között hortobágyi munkatáborokba minden törvényesség nélkül elhurcolt családokról. A drámai visszaemlékezésekből megtudjuk, hogy a népi demokrácia hajnalán hogyan váltak jogfosztottá egész családok. Az egykori deportáltak visszaemlékezéseiből áll össze a kollektív memoár.

Törvénysértés nélkül 1 – 2.
Rendező:
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer:
Objektív Filmstúdió, Balázs Béla Stúdió
Operatőr: 
Gulyás Gyula
Vágó:
Tóth Péter Pál

A Törvénysértés nélkül filmszociográfia az 1950-53 között hortobágyi munkatáborokba minden törvényesség nélkül elhurcolt családokról. A drámai visszaemlékezésekből megtudjuk, hogy a népi demokrácia hajnalán hogyan váltak jogfosztottá egész családok. Az egykori deportáltak visszaemlékezéseiből áll össze a kollektív memoár.

Törvénysértés nélkül 1 – 2.
Rendező:
Gulyás Gyula, Gulyás János
Producer:
Objektív Filmstúdió, Balázs Béla Stúdió
Operatőr: 
Gulyás Gyula
Vágó:
Tóth Péter Pál

A Törvénysértés nélkül filmszociográfia az 1950-53 között hortobágyi munkatáborokba minden törvényesség nélkül elhurcolt családokról. A drámai visszaemlékezésekből megtudjuk, hogy a népi demokrácia hajnalán hogyan váltak jogfosztottá egész családok. Az egykori deportáltak visszaemlékezéseiből áll össze a kollektív memoár.

Vérrel és kötéllel
Rendező:
Erdélyi János, Zsigmond Dezső
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat
Operatőr: 
Mertz Lóránd, Sára Sándor
Vágó:
Losonci Teri

1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőr laktanya előtt katonák sortűz alá vettek fegyvertelen tüntetőket, majd kézigránátokat dobtak a menekülőkre és a sebesültekre. A vérengzés közel száz halálos áldozatot követelt. A film 33 év hallgatás után szólaltatja meg az egykori sebesülteket és az áldozatok hozzátartozóit, akik a személyes gyász mellet sokáig a hatalom rágalmazását is kénytelenek voltak eltűrni. Az alkotók megkeresték a sorkatonákat, tiszteket és a tűzparancsot állítólag kiadó Dudás István parancsnokot is.

Vérrel és kötéllel
Rendező:
Erdélyi János, Zsigmond Dezső
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat
Operatőr: 
Mertz Lóránd, Sára Sándor
Vágó:
Losonci Teri

1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőr laktanya előtt katonák sortűz alá vettek fegyvertelen tüntetőket, majd kézigránátokat dobtak a menekülőkre és a sebesültekre. A vérengzés közel száz halálos áldozatot követelt. A film 33 év hallgatás után szólaltatja meg az egykori sebesülteket és az áldozatok hozzátartozóit, akik a személyes gyász mellet sokáig a hatalom rágalmazását is kénytelenek voltak eltűrni. Az alkotók megkeresték a sorkatonákat, tiszteket és a tűzparancsot állítólag kiadó Dudás István parancsnokot is.

Vérrel és kötéllel
Rendező:
Erdélyi János, Zsigmond Dezső
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat
Operatőr: 
Mertz Lóránd, Sára Sándor
Vágó:
Losonci Teri

1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőr laktanya előtt katonák sortűz alá vettek fegyvertelen tüntetőket, majd kézigránátokat dobtak a menekülőkre és a sebesültekre. A vérengzés közel száz halálos áldozatot követelt. A film 33 év hallgatás után szólaltatja meg az egykori sebesülteket és az áldozatok hozzátartozóit, akik a személyes gyász mellet sokáig a hatalom rágalmazását is kénytelenek voltak eltűrni. Az alkotók megkeresték a sorkatonákat, tiszteket és a tűzparancsot állítólag kiadó Dudás István parancsnokot is.

Ítéletlenül
Rendező:
Almási Tamás
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat, MTV Szegedi Stúdió
Operatőr: 
Jancsó Nyika, Kováts György, Mertz Lóránd
Vágó:
Halász Katalin, Koncz Béla

1950 és 1953 között a kistarcsai internálótábor női ezredében mintegy négyszáz nőt tartottak fogva. Ez a négyszáz fogoly reprezentatív mintát nyújtott a magyar népesség keresztmetszetéből, voltak közöttük polgárok és kulákparasztok, kommunista meggyőződésűek és grófkisasszonyok, operaénekesnők és dizőzök, tanulatlanok és egyetemet végzettek. Két dologban azonban mindnyájan megegyeztek: ártatlanok voltak és többnyire valamely férfi rokonukhoz – apa, férj, szerető – fűződő viszonyuk miatt, illetve véletlenül kerültek Kistarcsára. Az internálás határozatlan időre szólt és bírói ítélet nem volt szükséges hozzá. A filmben sor kerül Piroska…

Ítéletlenül
Rendező:
Almási Tamás
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat, MTV Szegedi Stúdió
Operatőr: 
Jancsó Nyika, Kováts György, Mertz Lóránd
Vágó:
Halász Katalin, Koncz Béla

1950 és 1953 között a kistarcsai internálótábor női ezredében mintegy négyszáz nőt tartottak fogva. Ez a négyszáz fogoly reprezentatív mintát nyújtott a magyar népesség keresztmetszetéből, voltak közöttük polgárok és kulákparasztok, kommunista meggyőződésűek és grófkisasszonyok, operaénekesnők és dizőzök, tanulatlanok és egyetemet végzettek. Két dologban azonban mindnyájan megegyeztek: ártatlanok voltak és többnyire valamely férfi rokonukhoz – apa, férj, szerető – fűződő viszonyuk miatt, illetve véletlenül kerültek Kistarcsára. Az internálás határozatlan időre szólt és bírói ítélet nem volt szükséges hozzá. A filmben sor kerül Piroska volt parancsnoknő és az egykori internáltak megrendítő találkozására – egy kistarcsai cellában.

Ítéletlenül
Rendező:
Almási Tamás
Producer:
Mozgókép Innovációs Társulat, MTV Szegedi Stúdió
Operatőr: 
Jancsó Nyika, Kováts György, Mertz Lóránd
Vágó:
Halász Katalin, Koncz Béla

1950 és 1953 között a kistarcsai internálótábor női ezredében mintegy négyszáz nőt tartottak fogva. Ez a négyszáz fogoly reprezentatív mintát nyújtott a magyar népesség keresztmetszetéből, voltak közöttük polgárok és kulákparasztok, kommunista meggyőződésűek és grófkisasszonyok, operaénekesnők és dizőzök, tanulatlanok és egyetemet végzettek. Két dologban azonban mindnyájan megegyeztek: ártatlanok voltak és többnyire valamely férfi rokonukhoz – apa, férj, szerető – fűződő viszonyuk miatt, illetve véletlenül kerültek Kistarcsára. Az internálás határozatlan időre szólt és bírói ítélet nem volt szükséges hozzá. A filmben sor kerül Piroska volt parancsnoknő és az egykori internáltak megrendítő találkozására – egy kistarcsai cellában.